Megemlékezés 1848. március 15-ről a Katolikus Iskolában

Minden ünnepnek akkor van értelme, ha megállásra, elgondolkodtatásra késztet.

169 éve történt, akkor is kizöldültek a fák, sütött a nap, néha esett a tavaszt ígérő márciusi eső. „A levegőben érezhető volt a változás szele”- kezdték ünnepi műsorukat a Szent Gellért Római Katolikus Általános Iskola 5. osztályos tanulói.

Felidézték a márciusi ifjak polgári Magyarország megszületéséért indított nemes tetteit. A 12 pont elhangzása után a Nemzeti dal refrénjét együtt szavalták a kisdiákok. A versek segítségével végigkövették a pesti forradalmárok útját. Megelevenedtek a nemzeti függetlenségünkért folytatott szabadságharc legjelentősebb pillanatai. Trombitán megszólalt a Kossuth Lajos azt üzente című dal, és a csárdás táncolásakor közelebb került az ünneplőkhöz a kor hangulata. Aztán jöttek a véres napokat idéző csaták képei. Végül Tompa Mihály: A gólyához c. versével érzékeltették Magyarország állapotát. Bár a szabadságharc elbukott, de népünk polgári nemzetközössége megszületett. 1848/49 máig ható ereje a merészség, a bátorság, és a hit példájával kimeríthetetlen erkölcsi tartalékot jelent az utókor számára.

„Itt vagyunk hát. Mit jelent nékem, mit jelent, kérded, mi volnánk itt a folytatás?

A folytatás? Szívekben őrzöd elődök dolgait, vigyázz rá! Bolond, ki felejt, múlásra bízva a múlt viharát!” –zárták ünnepi műsorukat a kisdiákok.

                                                                                              Dr. Farkasné Somogyi Katalin

5. o. osztályfőnök